A Tan Szigete Közösség

Attadípá viharatha attaszaraná anannyaszaraná dhammadípa viharatha dhammaszaraná anannyaszaraná.

Úgy éljetek, hogy magatokban leljetek szigetre és menedékre, ne másban, úgy éljetek, hogy a tanban leljetek szigetre és menedékre, ne másban.

(Dígha Nikája, 16.2.26/ii.100)

A Tan Szigete (Dhammadípa) vallási közösséget A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítói és hallgatói hozzák létre azzal a céllal, hogy a Gótama Buddha tanítását a közösség ereje által átható erővel megismerhessék, megérthessék és megélhessék, s erre támaszkodva vezethessék az érző lényeket, felebarátaikat, személyes példájukkal a megismerés, megértés és megélés útján.

A közösség vezetője a Dhamma, a természet törvénye, amelyre a buddhák, a nagy beérkezettek, rátalálnak, és gondolataikkal, szavaikkal és tetteikkel igazságként nyilvánítják meg a világban, példájául mindazoknak, akik méltónak érzik magukat követésére. A közösség minden létezőben felismeri a Dhamma világosságát, minden érző lényt képesnek tart arra, hogy – a beérkezettek útmutatása vagy saját tisztánlátása alapján magában lelve szigetre és menedékre – ezt a világosságot felismerhesse és kisugározhassa, maga és mások üdvére és javára.

A közösség e világossággal való találkozás felismerőinek közössége, így belső hierarchiája nincs, tanító és tanítvány egyaránt a tanítványság útját járja mindaddig, amíg e cél meg nem valósul, azután pedig szavakkal már nincs mit mondani róla.

A közösség a Dhamma e világosságát tekinti lámpásának, amikor abban kíván eligazodni, mi a jó és mi a szép. Ebben az eligazodásban a közösség tagjai szükség esetén segítségül hívják felebarátaikat, akik nélkül a tanítványság útján egész-ségük még nem teljes, és egyben felajánlják segítségüket nekik.

Mindebből következik, hogy a közösség útja nem kapcsolódik irányzatokhoz, hanem éppen ezen irányzatok közös lényegét, a Dhamma irányzatokon végighúzódó és azokat összekötő vezérfonalát igyekszik fellelni, annak útmutatásához igazodni.

A közösség tagjai újra meg újra emlékezetükbe idézik a tanítványság útjának azt a néhány hagyományosan felsorolt lépcsőfokát, amely megkönnyíti az emelkedést, szemlélődnek és elmélkednek fölötte:

  1. A jó Dhamma fellelése, hallgatása, elemzése, tanulása, megértése.
  2. Mértékletesség az érzékek használata terén, az evésben, ivásban, alvásban.
  3. Az éber figyelem és tiszta tudatosság fenntartása a cselekedetekben.
  4. A test, az érzetek, a tudat, és a valóság megnyilvánulásainak lankadatlan figyelése.
  5. A tudatot elhomályosító szenvedélyek és megszűnésük felismerése.
  6. Az összeszedettség elmélyítése, az érintetlenség megtapasztalása.
  7. A szándékos tettek és következményeik ismerete, megszabadulás a legmélyebben fekvő indulatoktól.
  8. A tudat rendíthetetlen megszabadulásának felismerése.
  9. E megszabadulás közvetlen megtapasztalása.

Felhasználás és megosztás feltételei:Creative Commons Licenc

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.