A Gerecse – a Vértes és a Pilis mellett – a Budai hegység tagja. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 97 km2. A Gerecse patakok szabdalta 400-600 m magas dombokból-hegyekből álló mészkőhegység, jellegzetességei a mészkő barlangok, melyek közül az Öreglyuk bejárata a kolostortól fél óra járásnyira, az Őr-hegy oldalában nyílik. A kolostor határán végigfutó, régebben malmokkal szegélyezett Bajna-Epöli vízfolyás Zsámbék és Szomor között ered, és több patakot egyesítve Sárisáptól az Únyi patakkal egyesülve Tátnál éri el a Dunát.

Növényzetére jellemzők a tölgyesek (cseres, gyertyános, molyhos), a legmagasabb részeken, illetve az északi oldalakon bükkösök találhatók. A gyorsan felmelegedő déli oldalakat, a tölgyesek mellett, sajmeggyes és cserszömörcés karsztbokorerdők fedik. A kolostor környékének jellegzetessége egy összefüggő borókás völgy, és az Őr-hegy lejtőinek útjait szegélyező húsos som bokrok.

A fátlan területeket dolomit sziklagyepek és mészkedvelő, füves lejtősztyepprétek borítják, a hegységben több helyen, így a kolostor területén is nyílik árvalányhaj, leánykökörcsin, apró nőszirom. A közeli agostyáni arborétumban a környék jellegzetes növényei is megtekinthetők.

A Gerecse madárvilága igen gazdag, köztük olyan, fokozottan védett ragadozó madarak előfordulása is gyakori, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas, törpe sas, vagy a szintén ritka színes kövirigó, holló és hantmadár. A patak mentén szinte minden évben fészkel egy vadkacsa pár. Az emlősök közül megemlíthető a meglehetősen túlszaporodott vaddisznó és nyest mellett az őz, róka, vadmacska, nyuszt és a pelefélék, és a barlangokban több denevérfaj él. A kolostor környékének két jellegzetes hüllője a macskák miatt sajnos már egyre ritkábban feltűnő zöld gyík és a barna erdei sikló.

Az elvonulási központ területén időről időre megtalálható három olyan veszélyforrás, amire érdemes odafigyelni. A hazánkban az utóbbi néhány évben egyre inkább terjedő kaukázusi medvetalp Bajnát is elérte, bár előfordulása egyelőre csak szórványos, és igyekszünk mindent megtenni, hogy ne terjedhessen. Ha találkozunk vele, kerüljük az érintését. A növényről lásd:

http://www.tudasfaja.com/figyelem-uj-mergezo-noveny-terjed-magyarorszagon-oszd-meg-masokkal/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kauk%C3%A1zusi_medvetalp

http://www.turistamagazin.hu/kaukazusi-medvetalp-remhir-vagy-valosag.html

A kullancs a bajnai erdőkben is honos, és bár megfelelő ruházattal és riasztó szerekkel sokat tehetünk azért, hogy csípését megelőzzük, minden este érdemes megvizsgálni, nem telepedett-e meg rajtunk valahol ez a kellemetlen élőlény. Ha megtörtént, mielőbb tegyünk meg mindent az eltávolítására, mert igen súlyos betegségek terjesztője is lehet. A kullancsról és az ellene való védekezésről lásd:

http://napidoktor.hu/termeszetesen/tenyek-es-tevhitek-igy-vedekezz-kullancsok-ellen/

http://igdklinika.hu/hogyan-vedekezzunk-kullancs-ellen/

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/termekteszt-szunyog-es-kullancsriaszto-szerek

A Budai hegység és a Gerecse vidékein igencsak elszaporodtak a vadak, köztük is legjobban a vaddisznók, akiknek nincs természetes ellenségük. A vaddisznók általában kerülik az embert, és inkább éjjel aktívak, de abban az időszakban, amikor kicsinyeiket nevelik, általában kora tavasszal, veszélyesek lehetnek. Ilyenkor jobb, ha zajt csapunk az erdőben járva, mert az óvatos állatok bizonyára elkerülnek, és nem kerülhet sor az emberre veszélyes váratlan találkozásra. A vaddisznóról lásd:

http://doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=523

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vaddiszn%C3%B3

http://www.origo.hu/tudomany/20120420-szapora-vaddisznok-ha-a-vaddiszno-tamad-csak-futni-lehet.html